Vidám napot / idős asszony szája...,

Eddig szinte mindig bejött a meglátása.

Jóformán mindennap találkozunk egymással. Érdeklődő teremtés volt világéletében. Elmúlt nyolcvanhárom. A II. világháborút falun, gyermekként élhette át: arrafelé sok füstöt nem okádtak a fegyverek. Ötvenhat Pesten talált rá. Ama bizonyos nap másnapján hajnalban elindult a munkahelyére. Kissé meglepte őt a város kihaltsága — meg a felfordított villamos látványa — de rendíthetetlen elszántsággal tartott a Kádár utca irányába. Végül is, egy férfi világosította fel őt az előző napon kialakult helyzetről, és további iránynak a lakást ajánlotta anyukámnak. Nem foglalkozott a politikával, a családjának élt: kiszámíthatóság, biztonság. Örömmel vette tudomásul a nyugdíjas kor elérkezését.

Pár éve mondta először, hogy egy időben szeretett volna unokát, de ma már úgy gondolja, talán jobb is így, hogy nincs. Egyáltalán nem látja rózsásnak a mai helyzetet, a jövőt pedig még kiszámíthatatlanabbnak tartja. Enyhe nosztalgiával emlegeti az elmúlt évtizedek emberarcú munkaköri légkörét — persze, akkor is voltak kifogásolni való esetek — a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget. A mai gyilkos, embertelen viszonyok taszítják őt. Van egy „nagy kedvenc” hazai politikusa, akit minden nap a szájára vesz: ez az ember maga az iszony! — szokta mondogatni, napjában tízszer. Én meg úgy vagyok vele — poénra véve a dolgot — hogy amíg ez a politikus porondon lesz, anyukám életben marad, hogy négyévente ellene szavazhasson.

A minap is felkerestem a szüleimet. Anyukám azzal a váratlan gondolattal lepett meg, hogy: — Nehogy háború legyen! Talán most többetek elmosolyodik rajta. Lehet, hogy igazatok van. Legyen itt példának Európa. Ha mondjuk két évvel ezelőtt valaki a tavalyi nagy bevándorlási hullámot vizionálta volna előttetek, hittétek-e volna? Bizonyosan, nem! Olyan érthetetlen és logikátlan dolgok történhettek meg, ami már a vicc kategóriáján is jóval túlmutatnak. Lesz-e háború Európában vagy ami tevékenyen fogja érinteni a demokrácia bölcsőjét? Elképzelhetetlennek tűnik. Pedig, tényleges, hadra fogható serege nincs is az Uniónak. De még egy valamire való, rátermett politikusa sem. Viszont, akad egy idős lakója, akinek a meglátásai eddig rendszerint bejöttek: bár csak ne lenne igaza ezúttal!