Vidám napot / hetvenkét éves apuka...,

A kedves mama pedig egy korban éppen hozzá passzoló huszonkilenc éves topmodell.

A lassan a tiszteletre méltó kor küszöbére rálépő papa legidősebb gyermeke negyvenöt éves, a második legfiatalabb pedig tizenhét. Az újszülött aligha a baldachinos ágyhoz kötheti a fogantatása előtti nem létező óráit, de ez most mellékes. Az orvos technikai csemete a tervező szülők szemefénye: ebben az esetben csak az egyiké lenne? A baba családban szeretne felcseperedni, de ezt pár hónapos korában nem látja át: egyébként is mit tehetne érte? Ráadásul akad hét féltestvére is: nem megy sokra ezekkel sem. De ha az édesanyja neves modell, bízhat legalább, egy nem dohos gyermekszobában, egy-két gyermekvigyázó meglétében, és gombócos fagyiból nem kell eggyel beérnie, az alsóból hazafelé indulva, a Rolls-roycebe beülve. Viszont előre sajnálhatja, hogy nagykorúsága küszöbének környékén, már csak fényképről vagy videóról nézegetheti a szeretetre méltó édesapját...

A fentiek kapcsán fontos-e, hogy ki az apuka? .

...

Változtat-e az objektivitáson a személye?

...

Szerintem embere válogatja, hogy ki-ki hogyan válaszolja meg az előző két kérdést. Legyen meg mindenkinek az igaza. Ha jön a „Gördülő kövek”,amelyik lány akarja, várja be, amelyik pedig nem, szaladjon el előle — mindkét esetben az ő felelősségük a következmény.