Vidám napot / gazdag szegények...,

Sarkított irodalmi áthallással.

Országjárásaim alkalmával többször is találkoztam a következő esettel: a szép cigánylánynak a fehérbőrű fiatalember nem volt képes ellenállni. Az általam ismert példák pozitíven sültek el. Pár hónappal ez előtt, az egyik élelmiszerüzletben az egyik bolti dolgozó kegyeibe fogadott. Beszédje alapján bőven nyugdíjas korúnak gondolhattam volna őt, de egy beszélgetés alkalmával az életkorán túl, sok másra is rálátásom nyílt.

Fehér bőre ellenére, szülei után cigányszármazásúnak vallja magát. Egy a többségi nemzethez tartozó fiú tette a szépet neki annak ellenére, hogy az ő családja ezt meglehetősen rossz néven vette tőle. Házasság lett a kapcsolatból, és több gyerek is. Mivel a fiú szülei nem segítették őket a kezdetekkor, egyről kettőre lépegetve építgették fel az életüket és a házukat is. Jöttek a gyerekek, szűk lett az addigi ház. Alapos megfontolás után, egy annál valamennyivel nagyobb alapterületű családi házra gondoltak. Mivel mindketten dolgoztak, némi hitelért folyamodtak az egyik pénzintézethez, eredménnyel. Boldogan vették birtokba az új házat.

A kölcsönt havi rendszerességgel törlesztették. Idővel örömmel vehették tudomásul, hogy a kamatot visszafizették. Már a tőkét csökkentették, amikor váratlanul meghalt a férj, az édesapa: egy csapásra minden dugába dőlt. Az édesanya és a gyerekek hamarosan örökre búcsút inthettek a családi fészeknek: az pedig lassan az enyészet áldozatává válik. A kézfizető kezességet vállaló nagyobbik lány, anyja tanácsára külföldre ment dolgozni, és egyben megkérte őt, ne is jöjjön vissza a biztonság kedvéért.

Az édesanya a másik lányával együtt a fővárosba utaztak szerencsét próbálni. Albérletbe költöztek, és napi tizenkét-tizenhat órát robotolnak éhbérért azért, hogy legyen hol lakniuk, meg mit enniük. Mindkettőjükről lerí az emberség. Tiszták és ápoltak, a lehetőség szerint adnak magukra, igaz, a mama szájában alig akad egy-két fog: biztos vagyok benne, ha lenne pénze, lenne foga is. Egykor szegény gazdagok voltak, mára a végtelenül kapzsi bank, gazdag szegényekké tette őket. Gazdagok, mert talpig emberek maradtak, és szegények, mert rabszolgasorsba kényszerültek — mégis: ők az észrevétlen győztesek!