Fájdalmas nyikorgás — mosolygó arc

Az Égei-tenger legészakabbra fekvő szigete Thassos. Száz kilométer hosszan lehet körbeutazni. Akár menetrend szerint közlekedő busszal is, de naponta csak egy járat indul. A fővárosban kezdünk. A Limenas fölött magasodó dombtetőn korhűen helyreállított ókori amfiteátrum. Falai között akár vissza is képzelhetjük magunkat a múltba. Hérodotosz közlését alapul véve, időszámítás előtt 1600–1500 közötti évekre kell koncentrálni. Sikertelen királylányrabló hadjárat során a föníciai Aginorasz király Thassos nevű társhadvezér fia bolyongásai közben rátalált erre a szigetre. A hajóépítésre alkalmas fák, és a fellelt, kiaknázásra váró aranybányák letelepedésre késztették a föníciaiakat. A történelemkutatók másként gondolnak vissza a kezdetekre. Ők a Kis-Ázsiából ideérkező kareszokat tartják az első néven nevezhető honfoglalóknak. Egyvalami viszont megkérdőjelezhetetlen. Az ókoriak és mi Katival is, vízen érkeztünk ide. A közelben lévő Archeológiai múzeum felkeresését mindenkinek ajánlom. Mi is szétnéztünk odabent, és ha nem is találtunk világraszóló tárgyi emlékre a tizennégy évszázadot átölelő kiállításon, de a tenyérnyi sziget lelőhelytérképét tanulmányozva, testközelbe kerültek.

Kiléptünk az utcára. Süt a hőség. A kompkikötő közelében a buszvégállomásnál üzemelő büfét javasolnám gyors falatozásra. Sziget szerte itt a legízletesebb a gyros pitában. Ez igaz volt mindaddig, amíg évtizedeken át a lábát húzó papa vitte a boltot, de őt is elérte a nyugdíjas kor. Nyomdokába fia lépett. Ezután a büfé őstörténelmi hellyé vált azok számára, akik ismerték régi dicsfényében.

Aki jóllakottan késztetést érez a vízbegázolásra, előtte lábára húzzon vízi cipőt a mérges tengeri állatkák ellen. A talpba beletörő méregtüskék fájdalmasak. Orvosért kiáltanak. Aki odafigyel erre, nincs miért aggódnia.

Limenashoz két személyes élmény köt. Első ízben itt jártam Görögországban és mediterrán szigeten. Esti sétánk alkalmával a tavernák teraszai zsúfolásig tele. Kosárlabda világbajnokság csatározásai hozta lázba az asztaloknál ülőket. A forró éjszakai levegőt csurig telítette az olíva átható illata.

A másik emlék az éjszakára kikötött hajóhoz kapcsolódik. A lágyan hullámzó víz a hajótestet folyamatosan ringásban tartotta. Vele együtt a partra kivezető hajóhíd is mozgott. Eredményeként, emberi vonatkozásban, fájdalmas nyikorgás. Teljesen más ragadta meg Kati figyelmét. Mégpedig a városi strand sziklás végében a vízre kitelepült egyszerű vendéglő. Kialakításával és környezetével a mediterrán ilyesféle idillképe lett számára. Pár lépcsőfok után ott állhattunk a tizenkét apostol tiszteletére felszentelt kápolna előtt, ahonnét nem csak a tengerre lehetett rálátni, hanem a falusias városra is.