Elvarázsolt erdő — csaó drájver

Nem tudom, hogy ezer Palermóba látogató turista közül vajon hányan keresik fel a Marionett múzeumot? Élénken él emlékezetemben, amikor az angyalföldi Kender Juta gyár kultúrtermében, télapó ünnepén óvodásoknak bábelőadást rendeztek. Első szerelmem, Jutka, fejecskéjét a vállamra hajtva izgulta végig a történetet. Térjünk vissza az eredeti színtérre. Az első emeleten az elvarázsolt erdő világa fogadja a látogatót: sötét fák, boszorkányok, kígyó, jó és rossz manók, papagájok foggal, bagoly, denevér. Díszes kompánia. Indulhat a jó és a rossz örökös harca. Távolabb ördög bibliáját forgató bábok, hátukban kibicelők. Ez is életszerű. Méteresek lehetnek a figurák. Következnek a sarok kompozíciók. Kínai sarok: sárkány, bábok. Indiai sarok: arannyal díszített sárkány, zenélő bábok. A színházteremben a fal mellett két sorban különböző országok katonái álltak feszesen. Meglepett a bábelőadás paravánjának kicsinyke mérete. 130 centiméter magasan volt az alja, és 2 × 1 méter a kerete. A játszófelület célját szolgáló deszka mélysége fél méter. A színpadot nyolc lámpa világította meg elölről. Mindkét oldalon egy-egy verklizongora. A jobboldalit pár másodpercre sikerült megszólaltatni – bődületesen jó a hangja. Jött az újabb csoport és az előadónak mennie kellett. Havonta egy előadást tartanak. 9 órakor nyit a múzeum. Órával később érkeznek a szervezett csoportok, félórás váltásban pörögnek. Általános iskolásokról beszélek, alsósokról. A XXI. században gyermekkínzás a bábozás történetét szóförgetegben előadni. Feleannyi információ is elegendő lenne számukra. A maradék negyedórában óriáskivetítőn bábelőadás részletet kellene eléjük tárni. Röviden összegezve, jó-jó, de nem az igazi.

Archeológiai múzeum. Ez az a hely, ahol jelképesen előre kőbe van vésve, hogy mi lesz látható. Mivel a mai Szicília hamar bekerült a népek tengerének körforgásába, emlékének gazdag nyoma maradt. A régi görögök, punok és rómaiak tárgyai láthatók. Innen mégsem ezekre fogunk emlékezni. Az egyszintes, árkádos kialakítású épület a belvárosban búvik meg. A nem várt csoda akkor éri a gyanútlan látogatót, amikor megérkezik a második udvarba. Még januárban is az édenkert érzetét kelti. Pálmafák, banánfák és mindenféle virág, mely a mediterrániumban otthonos. A növénytengerben szökőkutak, sétaterek és kényelmes padok. Aki ide beveti magát, akár egész napra is, a földi mennyországba kerül. Ezt lehet fokozni még. Vajon hogyan? Az édenkertből ki kell kukucskálni az egyszintes árkádos épületmatuzsálem felé, és máris a múltban, a történelem kivételesen békés pillanatában érezhetjük magunkat – az árkádok alatt a nagyobb méretű kőgyűjtemény darabjait helyezték közszemlére.

Legvégül az engem „Csaó, drájver!” üdvözléssel köszöntő fiatalember barátnőjének üzenek:

– Szerintem a taslit nem érdemelte meg a barátod.