Életkép — madzag

A Kaukázus helyi vadvilága szegényes. Kétféle kisebb testű énekesmadarat, és a hollót azonosítottam be. Az emlősök közül egy mókust sikerült megpillantani. Az Enguri völgyében és a mezőkön, tücsökfélék ciripeltek. Hangjuk a hazai rokonaikéhoz hasonló, de azoktól ritmusban és hangszínben jelentősen eltér. Az állattartás alapfontosságú gazdálkodási forma errefelé. Lábasjószágok közül tyúk, kacsa és liba a választék. A sertések, a szarvasmarhák és a lovak magukat hajtják ki a legelőre, hogy estére jóllakottan hazatérhessenek. Kecskével, juhval és szamárral nem találkoztunk. Kóbor kutyával viszont gyakran. A házaknál többnyire keverékeket alkalmaznak portásnak. Egy német juhászra találtunk, annál több kaukázusi juhászkutyára. Ezek nagytestű állatok — félt is tőlük a feleségem. Az állattartás és a hosszú havas telek a gazdákat rákényszerítik a kaszálóra. Takarmányhoz máshonnan aligha juthatnának. Máskülönben is, nagyon is tájba illő a szénaboglya. Európai ember számára egyre nagyobb kuriózum. A jégeső kopogásával meghangosított éjszakát követően, a szállásadó hölgy férje kaukázusi juhászkutyája kíséretében, lóháton kiügetett a kaszálóra. Hosszú botjának segítségével szurkálgatva vizsgálta a boglyák állapotát. Napnyugta előtt visszaérkezve leugrott a lováról, majd szemügyre vette az állat patáit. Este a nő feji a tehenet, 7-kor pedig kiengedi a baromfikat. A ház mögött kőkád, amelybe csövön érkezik az Enguri vize. Lehet benne ruhát mosni, reggeli és ebéd után konyhai eszközöket mosogatni, kultúrnövényeket öntözni, állatokat itatni — ahogyan az ókorban tették eleink.

Utolsó nap délelőttjén a büféig vezető úttal párhuzamosan, a baloldali hegyen céltalan sétára indultunk Katival. Régen autóval jártak rajta, de azóta több helyen is teljesen leszakadt az út. A hegyoldalban tehéncsordák legelésztek, lovak nyargalásztak. Kissé távolabb a szarvasmarhákat lovas férfi hajtotta. A tegnap még bővizű vízátfolyások kiszáradva. Aljnövényzet kövér fű, feljebb elszórtan kisebb ligetes facsoportok. A völgy mélyéből felhallatszott az Enguri moraja. A levegő hőmérséklete kellemes volt, de a nap túlontúl hevesen tűzött. Liget árnyékában letelepedtünk. Ezúttal nem a testtelenség érzetével lepett meg a környezetbe való beleolvadás, hanem a teljességgel. Tökéletesen éreztem magam. Árnyékos helyre telepedtünk. A Repjegy 1 című kötet címlapjára szánt fotóról egyeztettünk. Mint már említettem, távolra kiválóan lát a feleségem. Éppen észak felé fordulva ült. Így megláthatta, hogy a Kaukázus legmagasabb hegyvonulatai fölött kitisztult az ég. Hófedte szépségükben mutatkozott mind a tizenöt orom. Mire összepakoltunk, ismét szürke fellegek takarták A csúcsokat.