: DÖGLÖTT EGÉR — mintapélda (2017.)

Akarata ellenére, alkalmi gyermeknevelésre adta fejét a párom. Vendégségben járt. Az apuka, ha külföldön dolgozott, otthonától hónapokra távol, ha idehaza, estére hazaért. Az anyuka roskadozott a feladatok terhe alatt. A nagyobbik kislány ötéves, okos és erős jellem. A hároméves húga, mint a szüli napra porcukorral és fahéjjal szépen feldíszített tejbegríz.

A terített asztalnál a két gyermek, és Kati ült. Mindhárman meleg szendviccsel csillapították az éhségüket. Gondolt egyet a nagyobbik lány, bohóckodásra adta a fejét. Szájából kilógatta az étel felét, aközben fejét le és fel mozgatta. Mi sem természetesebb, a hugi őt elkezdte utánozni. Semleges hangon megszólalt a párom:

— Úgy nézel ki, mint egy kutya, akinek a szájából kilóg egy döglött egér!

A kislány szájából a falat az előtte lévő tányérra pottyant — arcán zavart döbbenet.

— Éhes vagy még?

— Nem! — vágta rá az alkalmi kutyus.

— Jó, akkor elviszem a tányért a pultra — és tette, amit mondott.

Hamarosan megszólalt a hoppon maradt kislány:

— Éhes vagyok! Szeretném, ha visszaadnád a vacsorát!