44. Dog-dancing

Karlyik Nóra (agility versenyző)

Az agility sport megteremtője, John Gilbert 1990-ben felkérte Mary Rayt – neves obedience és agility versenyző –, hogy tartsanak egy párbeszéden alapuló szemináriumot az egyik klub versenyzőinek. Mivel John jól tudta, hogy Mary félénk és szűkszavú teremtés, indítványozta neki, hogy a beszélgetés után tartson egy fegyelmező gyakorlatot a kutyáinak. Ha lehet – tette hozzá John –, zenére csináljátok. A két kutya egy-egy háromperces komplett engedelmességi gyakorlatot mutatott be. Az angol hölgy valószínűleg néhány nem szokványos elemet is beépített a gyakorlatba (például mindkét láb mellett végrehajtott fegyelmezést), amitől a zenével megfűszerezett produkció már az újdonság erejével és egyben inspirálóan hatott a jelenlévőkre. Tehát Mary volt az első, aki nagy létszámú közönség előtt nem szokványos fegyelmező mozdulatokat produkáltatott kutyákkal. A körülbelül százfős közönség nagy tetszéssel fogadta a látottakat. Nigel Cutts – valószínűleg egy agility versenyző – még az nap este felvetette, hogy a látott jópofaságból akár egy új versenysport is kinőhetné magát. Felvetése azonban pusztába kiáltott szó maradt, legalábbis 1992-ig, amikor John és Mary megismételte a két évvel azelőtt megtartott előadást, aminek végén még az előző bemutatónál is attraktívabb fegyelmezőgyakorlattal rukkolt elő az angol hölgy. Néhány hónappal később a közönség is szembesülhetett a “táncikáló” kutya látványával – azóta az már elmaradhatatlan része lett a szórakoztató jellegű kiállításoknak. Végül is az első versenyt 1996-ban rendezték meg belőle. A létrehozók azóta is elszántan küzdenek azért, hogy az Angol Kennel Klub ismerje el versenysportnak a Dog-Dancingot. A hivatalos el nem ismertség ellenére mégis fejlődőképes maradt az új kezdeményezés, részben, mert egyre többen kapnak rá kedvet, másrészt pedig a már szervezetbe tömörült sporttársak háta mögé állt szponzornak a Pedigree Chum. Más vonalon is folyik a szócsata e sport körül, mégpedig az amerikaiakkal, mivel a jenkik azt állítják magukról, hogy ők találták ki a Dog-Dancingot (az angolok Heelwork to musicnak nevezik – szinkronmozgás zenére –, illetve a továbbfejlesztett változatát Musical Freestyle-nak – szabad stílusú szinkronmozgás zenére). A Heelworknek nevezett sport manapság már lényegesen több és nehezebben kivitelezhető elemet tartalmaz, mint a hőskorban. Az óceán túlpartján viszont egy jóval szabadabb stílusú változat (Freestyle) vált meghatározóvá. Annak viszont lett egy olyan vadhajtása, amelyben ugyan a gazdák vígan ropják a táncot, de a kutyák aközben jóformán csak pisloghatnak.

Az agility-edzők számára 1999-ben továbbképző tanfolyamot szerveztek Magyarországon, amelyen John Gilbert társaságában egy osztrák agility versenyző hölgy is megjelent, aki heelwork bemutatót rögtönzött a szemináriumon. A látottak jó néhány jelen lévő fejében megragadtak. Manapság mintegy húszan lehetünk, akik belefogtunk az új sport honi megteremtésébe. Még mindenki a saját elképzelése szerint tanítja kutyáját a gyakorlatokra, de az idő múlása összefogásra, szerveződésre fog késztetni bennünket. A Dog-Dancing egyik első hazai bemutatójára a budaörsi kutyaiskola szervezésében került sor. Már évek óta létezik egy Magyar Kutyás Bemutató Csoport névre hallgató társaság, akik kiállításokon és rendezvényeken szoktak fellépni magyar fajtájú kutyáikkal, és közülük többen bemutattak néhány heelworkos elemet, igaz, még nem zenére.

A “Heelwork to music” lényege: a kutya a vezető jobb vagy bal oldalán, figyelmesen és jókedvűen láb mellett halad, úgy, hogy lapockája a kutyavezető térdével egy magasságban van (heel pozíció), vagy közvetlenül a kutyavezető előtt helyezkedik el (front pozíció). A kűr kb. 75 százaléka szabadon követés, a zene által megkívánt mozdulatokkal kiegészítve. Néhány freestyle elem megengedett. A kutyavezető mozdulatai eleganciát sugároznak. A kűr folyamán a kutya 10 másodpercnél hosszabb ideig nem maradhat mozdulatlan és százhúsz centinél (4 láb) messzebbre nem távolodhat el a gazdájától. Az előadás tiszta képet ad a kutya felkészültségéről, valamint bemutatja összpontosító képességét és ruganyosságát. A kűr zenéjét, illetve az arra bemutatott produkció koreográfiáját a versenyző szabadon választja meg és alakíthatja ki. Elméletileg bármelyik kutyafajta alkalmas a heelwork elsajátítására. Akár még behemót alkatú négylábúak számára is lehetőség nyílik e sport űzésére, hiszen bírálatkor figyelembe veszik a fajtából eredő adottságokat is. A legfontosabb szempont persze az, hogy a kutya kedvére való legyen a tanulás, illetve a gyakorlás. Ennek elérésében meghatározó szerep jut a gazdának.

A Musical Freestyle lényege: a kűr a hagyományos heelwork elemeken kívül bármilyen mozgásformát, figurát tartalmazhat, ami a kutya és/vagy a kutyavezető testi épségét nem veszélyezteti. A kutyavezető a zenével és a kutya mozgásával harmonizálva táncolhat is, de a kutya munkája az elsődleges bírálati szempont. A kűr folyamán a kutya 10 másodpercnél hosszabb ideig nem maradhat mozdulatlan. Az előadás tiszta képet ad a kutya felkészültségéről, valamint bemutatja figyelmességét és ruganyosságát. Gazda és kutya itt már százhúsz centinél messzebbre is eltávolodhat egymástól (távmunka), csak arra kell vigyázniuk, hogy a ring területén túlra ne terjeszkedjenek. Mivel a kutya már minden heelwork gyakorlatot ismer, ezért a freestyle kűr kivitelezéséhez már csak a gazdától nagyobb távolságban történő gyakorlatok végrehajtására kell megtanítani őt. Távmunka háromféleképpen lehetséges: 1. a gazda eltávolodik a kutyától. 2. a kutya távolodik el a gazdától. 3. kutya és gazda egyszerre távolodnak. Az első verzió azt feltételezi, hogy a kutya tud helyben maradni, a másik kettő pedig azt, hogy a gazda el tudja küldeni magától. Küldés tanítása: egyenes irányú küldés esetén valamilyen motivációs eszközt (például labda) kihelyezve/kidobva annak irányába a megfelelő vezényszóval kell küldeni a kutyát (például előre). A kűr részeként ez úgy funkcionál, hogy a gazda elküldi a kutyát egy adott irányba, aki ott csinál valamilyen produkciót önállóan, majd visszamegy a gazdához. Nagyon látványos lehet azonban az is, ha a kutya egyszerűen fut egy nagyobb kört a gazdi által meghatározott irányban. A tanítás egyik lehetséges módja, ha kerültetünk a kutyával egy bokrot vagy fát. Eleinte a tárgyhoz közel állva, aztán már egyre távolabbról kell rávenni az objektum kerülésére. Később be lehet vezetni a nyolcas alakú kerülést, aminek egyik pontja a gazda, a másik pedig a távolban lévő tetszőleges tárgy. Felkészülés. A Dog-dancing mindkét ágában (Heelwork to music, Musical Freestyle) egyaránt legelőször is arra kell megtanítani a kutyát, hogy mindig arra akarjon menni, amerre épp tart a gazdája, s tekintete aközben mindvégig rajta lógjon. Erre akár már kölyökkorától kezdve lehet tanítani. Az állandó figyelés megkönnyíti a további tanulást. A láb mellett való haladás okítását póráz használatával érdemes elsajátíttatni a kutyával. A kötelék szerepe nem a kiválasztott irányba való kényszerítésben rejlik, hanem azzal kell megakadályozni a nem kívánt irányba való haladásban. Az egész folyamat a pozitív megerősítésre épül. A jól végrehajtott mozdulatok eredménye a jutalomfalat és a dicséret meg a simogatás, ami a továbbiakban is igaz.

Gyakorlatok és azok tanítása a kutyának. Verseny közben hátráló és oldalazó mozgást is végrehajt a kutya. A hátramenet közben mindvégig párhuzamban kell maradnia a gazdájával, míg az oldalirányú mozgás közben a kutyának teste hossztengelyére merőlegesen kell haladnia az adott irányba. A hátrafelé és az oldalirányba való haladás tanításának alapvető pillére, hogy a kutya már kifogástalanul tudjon lábhoz igazodni. Ez azt jelenti, bármerre is halad a gazda, őt láb mellett követi a négylábú. A láb mellett történő oldalirányú haladás tanításakor plusz segítségként kézzel is a kívánt irányba kell terelni a kutya farát. Fontos, hogy az oldalirányú lépegetés során a négylábú gerincoszlopa mindvégig egyenes maradjon. A következő a twist elem, ami egy háromszázhatvan fokban végrehajtott fordulatot jelent. Annak iránya lehet bal és jobb irányú is. A szűk kör megtételére nem ördöngösség rávenni a kutyát. Orra előtt egy csali falatot kell elhúzni úgy, hogy az utána haladó végül is egy szabályos kört tegyen meg. Szlalom: a gazda lépked és a kutya a lépkedő lábak között szlalomban halad előre vagy hátrafelé, a gazda haladási irányától függően. A tanítás kezdetén a gazdának terpeszállásba kell helyezkednie, majd a kutya orra előtt elhúzott jutalomfalattal rá kell venni őt, hogy a kívánt irányból és az elvárt útvonalon haladjon végig a lába között. Legyen rá egy példa. A gazda bal lába mellől befordul a kutya lábközbe, majd a jobb lábat hátulról megkerülve újból láb közé kerül, majd hátulról megkerüli a bal lábat is. Ezzel egy nyolcas alakot írt le. Ha már rutinszerűen megy a nyolcas útvonal teljesítése, akkor megkezdődhet a lépegető lábak között történő szlalomozásra való tanítása. Ha előre haladás közben már jól megy a szlalom, akkor meg lehet próbálkozni azzal, hogy a gazdi hátrafelé lépeget. Front pozíció. Kutya és gazda szemben áll egymással. Ebből adódik a hátrafelé haladás. Tanítása csak akkor kezdődhet meg, ha a kutya már képes a gazda lába mellett és azzal párhuzamosan hátrafelé haladni. Ha az már megy, akkor be kell fordulni a kutya felé (például jobb oldalával szemben állni) és őt hátrálásra kell bírni, mialatt a tanító oldalazva halad mellette, balra. Fontos, hogy a kutyának egyenes vonalban kell lépkedni. A legvégén pedig szembe kell állni a négylábúval és úgy kell elérni nála a tolatást. Mivel a kutya e gyakorlat közben nem természetes irányú mozgást végez, ezért eleinte jobb vagy balirányba ki fog térni. Annak kiküszöbölése végett érdemes fal vagy kerítés mellett gyakoroltatni vele a tolatást, de szükség lehet a kézzel való besegítésre is. Lábemelgetés. Szemben vagy egymás mellett áll a két fél, esetleg egymással párhuzamosan halad. Lényege, hogy mindig ugyanaz a lábuk mozduljon egyszerre (bal-bal vagy jobb-jobb). Ez nem előírás, de azáltal lesz látványos a gyakorlat. Tanítása azzal kezdődik, hogy a kutya álló testhelyzetben megtanulja a váltott lábbal történő folyamatos pacsi adást - tehát emelgeti az elülső két lábát. Ülő testhelyzetben szívesebben teszi, de állva látványosabb, mert a lábemelgetéstől a kutya egész teste ringatózni fog, úgy tűnik, mintha valóban táncolna. Amikor már rutinszerűen megy a gyakorlat, akkor a kutyának bőven elég a gazda mozduló lábának látványa, s azt már teszi is, minden vezényszó nélkül. Egymással szemben állva, egy irányba történő oldalazás. Alapja a láb mellett való tökéletes oldalazás tudása, majd rá kell szoktatni a kutyát – a fokozatosan végrehajtott vele szembefordulás közben –, hogy a már vele szemben lévő gazdájával egy irányba lépkedjen, oldalazva. Eleinte állandóan láb mellé akar igazodni, de sok-sok türelemmel és kézzel való segítéssel meg lehet értetni vele, hogy merre és miként haladjon. A hajolgatással való rásegítés több szempontból is kerülendő. Legfőként azért, mert a kutya megszokhatja a segítő mozdulatot és azt könnyen beazonosíthatja jelnek. Félfordulat után behátrálás. A kutya szemben áll a gazdával, majd tesz egy fél fordulatot és farral behátrál a gazda lába közé. Fordulás közben a kutya mellső lábai alig mozdulnak el a helyükről, a mozgást a hátsó felével teszi. Tanítása akkor kezdődhet el, ha már megy az önmaga körül végrehajtott forgás és ha már tudja a hátrafelé menetet is. A két gyakorlatot össze kell vonni, és az által már fog menni a befordulás is. A gazdával szemben álló kutyának ki kell adni a “fordulj” vezényszót, majd amikor száznyolcvan fokban félfordulatot tesz, akkor kézzel meg kell állítani a mozgását – “állj” vezényszóval rá lehet segíteni, majd utána jöhet a “hátra” parancs kiadása. A láb között való áthaladás egyenes vonalát elő lehet segíteni kézzel. A kutyának teljes testhosszában végig kell haladni a lábak között. Tolatva kerülés. Az egy helyben álló gazdát a kutya hátrahaladtában kerüli meg. Ezt a gyakorlatot úgy lehet megcifrázni, hogy közben a saját tengelye körül forog a gazda, a kutya mozgásirányával megegyezően vagy akár azzal ellentétesen is. A fordított irányokban végrehajtott forgás gyorsnak tűnik, és impozáns látványt nyújt. A már ismert “hátra” vezényszó hallatára megindul visszafelé az eleinte még szorosan láb mellett álló kutya, kezünkkel a farát úgy tereljük, hogy végül körbesétáljon körülöttünk. A tanulás kezdeti szakaszában a gazdának nem szabad forogni. Amikor már megy a körbehátrálás, akkor a gazdának el lehet kezdeni a saját tengelye körüli forgást. A gyakorlat végrehajtásának másik módja, hogy a kutya a gazdinak csak az egyik lábát kerüli meg tolatva. Ha a kutya mindkét irányból tudja a tolatva kerülést, könnyű megtanítani a hátrafelé szlalomozást is (ilyenkor a hátrafelé lépegető gazda lábai között a kutya valóban teljesen visszafelé szlalomozik). Bukfenc vagy inkább hempergés. Az álló kutya lefekszik, oldalára dől, majd átgördül a másik oldalára. Ezt a gyakorlatot is lehet cifrázni: több egyirányú vagy oda-vissza történő hempergés. A későbbiekben a gazda lába felé is megteheti, aki rajta oldalirányba átlép vagy felette átugrik - ez az oldalváltás egyik fajtája. Tanításánál alapkövetelmény, hogy a kutya már tudjon első szóra, lehetőleg egyenes testtartással feküdni. Finom kézmozdulattal az oldalára kell dönteni a kutyát, majd lassú mozdulat kíséretében a lábánál fogva át kell penderíteni a másik oldalára, ezt követően azonnal jutalmazni kell. Különböző ugrógyakorlatok is beépíthetők a versenyszámba. Kitartott kéz, kinyújtott láb, a leguggolt gazda vagy a két kéz által formált karikán való átugrattatás lehet a feladat. Könnyebb testű kutya esetén akár a gazda hátára történő felugratás és az ott való tartózkodás is lehet kűr gyakorlat. Tehát kutya és gazda egymással kerülhet testi kontaktusba, így a kutya ugorhat ölbe, lábait felteheti a gazda vállára stb. A négylábú akár két hátsó lábára is emelkedhet és foroghat saját tengelye körül vagy épp lépkedhet, de fontos, hogy az egész bemutató ne keltse cirkuszi attrakció benyomását. A meghajlás (nyújtózó mozdulat) megtanítása sem komplikált feladat. Az álló kutyát fekvésre kell bíztatni, ám közben az egyik kezünket a kutya hasa alá kell tenni, a másik kezünkkel pedig óvatosan le kell nyomni a kutya elejét. Minél csúcsosabb lesz a hátsó fertálya, annál tökéletesebb a gyakorlat. Bevett elem a kúszás. Ez történhet a gazda előtt, mellett, háta mögött, láb között át, illetve szlalomozva. A fekvő kutya orra előtt el kell húzni a csali falatot, miközben a kéz segítségével meg kell akadályozni őt a felállásban. Általánosságban elmondható, hogy egy alkalommal kettő-öt percnél többet nem szabad gyakoroltatni a kutyával és ezt is csak napi egy-két alkalommal szabad megtenni. Az egyes elemek különböző nehézségi fokozatúak, illetve azok bonyolultsága más és más lehet az egyes kutyák számára. Épp ezért, egy-egy gyakorlat gördülékeny betanulásának ideje pár nap és akár három hét között is lehet. Legtovább a hátrafelé végrehajtott mozgások megtanítása tart. Ám ez csak az egyik része a kűrnek, hiszen a versenyen folyamatosan kell végrehajtani a megtervezett koreográfiát, mégpedig harmonizálva a zenével. Azt pedig elegáns mozdulatok kíséretében kell megtenni. A kezdeti tanulástól akár egy év is eltelhet, mire eljutunk odáig, hogy már nekifoghatunk a gyakorlatok zenére való adaptálásához. És akkor hol van még a vége! A már versenyző kutyának ugyanúgy szüksége van a további rendszeres gyakorlásra, mint a zongoraművésznek. A kűr kivitelezésének gördülékenynek kell lenni, aminek alapfeltétele a különböző gyakorlatok jól egymáshoz kapcsolhatósága, hogy ezáltal a zene ritmusának megfelelő tempójú szinkron- vagy harmonizáló mozgást hajtson végre kutya és gazda. A Heelworkkel ellentétben a Freestyle-ben már sokkal szabadabb és attraktívabb mozdulatok tehetők mind a kutya, mind a gazda részéről. A fent leírt gyakorlatok a heelworkben is bemutathatóak, ám ezek csak huszonöt százalékban tehetik ki a heelwork versenyprodukció 1,5-5 percben limitált idejét (hetvenöt százalékban az engedelmességi gyakorlatoknak kell dominálni). A különböző kéz- és testjeleket érdemes beépíteni, elrejteni a táncmozdulatokba, ami által még sikkesebbé válik a produkció. Óhatatlan, hogy a kutya ne hibázzon, de a vele jó kontaktusban lévő gazda javíthat a bakin. Csak annyit kell tennie, hogy mozdulatait a kutya mozgásához korrigálja, tehát megpróbál vele szinkronban maradni. Ez sikerülhet annyira is, hogy az rejtve marad a nem szakértő szemek elől.

Általános tudnivalók. A különböző gyakorlatokhoz különböző vezényszó, kézjel vagy testjel tartozik. A parancsszó mindig tetszőleges – annak nem kell megegyezni valós nyelvi értelmével –, de arra érdemes figyelni, hogy azok rövidek legyenek és egymástól jól megkülönböztethetők, valamint arra is, hogy a kiejtett szó sebessége utalni fog a kutya számára a tőle megkívánt tempóra. Bármelyik elem tanítása kezdetén a kutyát már a legkisebb megfelelő mozdulat, tőle elvárt mozgás esetén is jutalmazni kell. Ahogy halad előre a tanulásban, úgy kell nyújtani a jutalmazás elérkezésének idejét. Az elemeket olyan sorrendben érdemes tanítani neki, hogy azok logikailag szervesen egymásra épüljenek. Minél többet tud a kutya, annál szívesebben tanul és produkálja magát.

Általános érvényű szabályok. A ring nagysága. Egyéni: tizenötször tizenöt, páros (BRACE): húszszor húsz méter. Felszerelés, ruházat. Az értékelés szempontjából kívánatos, hogy a felvezető a zene stílusához illő ruházatot viseljen. A kutya a zene jellegéhez illő nyakörvet viselhet (például skót zene esetén kockásat). Amennyiben nyakörve elütne a zene stílusától, akkor nyakörv nélkül kell felvezetni. A zenéhez illő nyakörvön kívül a kutya öltöztetése nem megengedett. Hosszú szőrű fajták esetén - a látás biztosítása érdekében - hajgumi vagy csat használható. A versenyző magatartása. A kutyát vezetője kontroll alatt - szükség esetén pórázon - köteles a ringbe bevezetni. A bírók üdvözlése után a team elhelyezkedik a ringben és felveszi a koreográfiának megfelelő kezdő állást. A kűr végén a kutya és vezetője a koreográfiát záró pózban megáll és néhány másodpercig úgy marad. A kutya bántalmazása, illetve az erre utaló mozdulatok alkalmazása tilos. A kutyavezető köteles alkalmazkodni a versenyszervező rendelkezéseihez. Rosszhiszemű kihágás a további munkából való kizárással büntethető. Az ezzel kapcsolatos döntések megtámadhatatlan joga minden esetben a bíróké. Látható és hallható jelzések. A kutyavezető hallható jelzéseket szabadon használhat. A látható jelzéseket az előadásba kell integrálni. A felvezető és a kutya fizikai kontaktust is létesíthetnek. Részvételi feltételek. Versenyen részt vehet minden egészséges, 12 hónapnál idősebb fajta- és keverék kutya, amely érvényes oltási bizonyítvánnyal rendelkezik. Tüzelő szukák csak a verseny végén indulhatnak. Ugyanabban az osztályban több kutyával is lehet indulni, de egy kutyával egy versenynapon csak egy osztályban. Hatnál kevesebb nevező esetén a szervező dönti el, hogy a versenyt megrendezi-e. A verseny kezdete előtt legalább fél órával az adminisztrációs asztalnál jelentkezni kell. Ekkor kell leadni a feliratozott (teljes névvel és a zeneszám címével ellátott) CD-t vagy kazettát is. A kazetta csak a kűr bemutatásához használni kívánt zenét tartalmazhatja és ezt az “A” oldal elejére kell felvenni. A zeneszámról biztonsági másolatot a felvezető hozhat magával. Minősítés. Kitűnő 80 százalék, nagyon jó 70 százalék, jó 50 százalék. Versenyosztályok. Egyéni (1 felvezető + 1 kutya) zene hossza: 1,5-5 perc. Tandem (1 felvezető + 2 kutya, póráz használható, zene hossza: 1,5-2,5 perc. Páros (Brace , (2 felvezető + 2 kutya, póráz használható) zene hossza: 2-3 perc. Csapat (több felvezető + több kutya) zene hossza: 3-5 perc.

Heelwork to music – (szinkronmozgás zenére). Versenyszabályok: minden mozgásforma – például fordulat, oldalazó-, átlós-, vagy hátramenet – végrehajtása közben a kutyának heel vagy front pozícióban kell maradnia. A kutyavezető lépéseinek üteme követi a zene ritmusát. A kűr kb. 75 százaléka szabadon követés, a zene által megkívánt mozdulatokkal kiegészítve. Néhány freestyle elem megengedett. A koreográfiában az egyes elemek megismételhetőek, amennyiben ezt a zene alátámasztja. A túl sok ismétlés nem kívánatos, a gyakorlat pontértékét csökkenti. A kutya és vezetője nem távolodhatnak el egymástól kb. 1,2 m-nél messzebbre (kivéve Brace). Nagy testű kutyáknak a ring területét 75 százalékban, kis testűeknek 50 százalékban kell kihasználniuk. Segédeszközök – pálca, kalap, kendő, szalag – használhatók. Olyan segédeszköz használata tilos, amely a kutya számára motivációt jelent (például labda, sípoló játék). A segédeszközök nem jelenthetnek veszélyt a teamre nézve és használatuk nem akadályozhatja a bírálatot. A ringbe jutalomfalatot és játékot tilos bevinni. Kizáráshoz vezető hibák: a kutya elhagyja a ringet, a kutya a ringben ürít, jutalomfalat használata, túl hosszú vagy túl rövid zene (a megengedettnél több mint 15 másodperccel hosszabb vagy rövidebb), kutya és vezetője a megengedettnél távolabb kerülnek egymástól, ha a versenyző bántalmazza a kutyáját. Bírálat: az értékeléshez négy bíró közreműködése szükséges. Minden bíró önállóan pontoz, kettő a technikai részt, kettő a művészi értéket bírálja. Az adott pontszám 0,5 pontosságú lehet. A technikai rész két bírója által adott pontok átlagát és a művészi benyomást értékelő két bíró által adott pontok átlagát összeadva kapjuk egy-egy versenyző összpontszámát. Technikai értékelés (max. 10 pont). A figurák mennyisége, tartalom és előadás: 3 pont, A figurák kivitelezése 3 pont, a figuraváltások gördülékenysége, folyamatosság: 2 pont, az előadás nehézségi foka: 2 pont. Művészi benyomás értékelése (max. 10 pont): motiváció, mozgás, figyelem, a kutya és vezető közti harmónia: 3 pont, koreográfia, a figurák kivitelezése: 3 pont, a ring területének kihasználása:1 pont, a zene interpretációja: 2 pont, az előadás és a zene stílusához illő ruházat: 1 pont. Minden teamet értékelni kell. Bírálatkor tekintetbe kell venni a kutya fajtájából eredő adottságait is. Felesleges ugatás (több, mint a kűr idejének egyharmada) pontlevonással büntetendő. A bírók a kivitelezés pontosságát abból a szempontból is figyelik, hogy a kutyavezető hány plusz vezényszót használ. Az értékelés közvetlenül a kűr után, a pontszámok felmutatásával – a műkorcsolya pontozásához hasonlóan – történik. Az első ismertetésre kerülő pontszám a technikai részre, a második a művészi benyomásra vonatkozik. A bírók a ring oldalán, a közönséggel szemben helyezkednek el. Az első három helyezettet díjazzák.

Musical Freestyle (szabad stílusú szinkronmozgás zenére). Versenyszabályok: a kutya és vezetője közti távolság nincs meghatározva (távmunka is lehetséges). Lábszlalom, ugrás, előreküldés stb. engedélyezett. A kutyavezetőnek a zene ütemére kell mozognia. A páros az egyes elemeket minden pozícióból bemutathatja (jobbról, balról, szemből, egymásnak háttal). A koreográfiában az egyes elemek megismételhetőek, amennyiben ezt a zene alátámasztja. A túl sok ismétlés nem kívánatos, a gyakorlat pontértékét csökkenti. Nagy testű kutyáknak a ring területét 75 százalékban, kis testűeknek 50 százalékban kell kihasználniuk. Segédeszközök – pálca, kalap, kendő, szalag – használhatók. Ezeket a segédeszközöket az előadás részeként a kutya a szájába is veheti. Olyan segédeszköz használata nem megengedett, amely a kutya számára motivációt jelent (például labda, sípoló játék). A segédeszközök nem jelenthetnek veszélyt a teamre nézve, és használatuk nem akadályozhatja a bírálatot. A ringbe jutalomfalatot és játékot tilos bevinni. A kizáráshoz vezető hibák és a bírálat szempontjai lényegében megegyeznek a heelwork szabályzatában foglaltakkal.

 ÉLETKÉPEK

Világszerte is fiatalnak számító, országunkban azonban eddig szinte ismeretlen kutyás sport hazai bemutatkozását élvezhették végig azok, akik 2003. május 24-én ellátogattak a Pestújhelyi Közösségi Házba. Itt rendezték meg az I. Magyar Dog-dancing versenyt. Egy szabadtéri rendezvény sikerének egyik meghatározó tényezője az időjárás. Szerencsére erre semmi panaszunk nem lehetett. Verőfényes napsütésben, de hatalmas jegenyefák árnyékában mérhették össze felkészültségüket a versenyzők.

Három kategóriában érkeztek nevezések az ország több tájáról, méghozzá szép számmal, ám a verseny napjáig néhányan visszaléptek. Például – legnagyobb sajnálatunkra – Mányik Richárd Filipjének előző nap szakadt le az egyik karma, pedig az aszfaltozott kosárlabdapályán remekül gördülhetett volna a kerekes szék is. Szombat reggel végül is tizenhárom team adta le saját koreográfiájához tartozó zenéjét kazettán vagy CD-n az adminisztrációs asztalnál. A három páros (két kutya két felvezetővel) mellett tíz egyéni induló volt: öten Heelwork to Music, öten pedig Musical Freestyle kategóriában. A benevezett fajták változatossága is mutatta, hogy ez a sport valóban nyitott minden kutya számára. Megjelent itt bearded és border collie, bobtail, Parson Jack Russel terrier, német juhászkutya, kelpie, óriás schnauzer, labrador, egy halom mudi és persze keverékek. Legalább ekkora változatosságot mutattak a zeneszámok is, amelyekre a versenyzők előadták kűrjeiket: balkáni zenétől a dzsesszig, magyar táncházi muzsikától az elektronikus zenéig.

A rendezvény menetét bizonyos logika szerint szerkesztettük meg. Egyes startszámmal indulni a legnehezebb dolog, főleg egy első verseny első indulójaként. Ezt a hálátlan feladatot az Aczél Eszter-Karlyik Nóra duó magára vállalta. Ebből adódóan a párosok bemutatójával indult a nap. Őket az egyéni Heelwork to Music kategória követte. Ezt azért tartottuk célszerűnek, mert így a végére maradhatott a közönség számára leglátványosabb rész, az egyéni Music Freestyle. A jóval kötöttebb, a kutya és vezetője között állandó szoros közelséget megkövetelő heelwork (forgásokkal, lábszlalommal, stb. színesített szabadon követés) inkább a kutyakiképzésben jártasak számára volt élmény, míg a könnyedebb, felszabadultabb, változatosabb koreográfiájú freestyle a közönség egészét magával ragadta.

A négytagú zsűri – a jégtánchoz hasonlóan – két szempontból értékelte a produkciókat. Egyrészt a kutya által végrehajtott figurákat és azok kivitelezését figyelték, másrészt a koreográfia harmonikus bemutatását és a zene interpretációját. Magasabb pontszám megszerzéséhez elsősorban a bemutatott figurák minősége – és nem a mennyisége – a mérvadó. Bírálatkor tekintetbe veszik azt is, hogy a felvezető milyen mértékben találta meg az egyensúlyt a zene és a kutya fajtájából eredő adottságai, temperamentuma között.

Gondoltuk, hogy a közönség ízlése nem feltétlenül egyezik meg a bírók szakmai véleményével, ezért mindenki leadhatta szavazatát az általa legjobbnak tartott "táncospárra". Ez esetben azonban a nézők és a zsűri megítélése találkozott, így a közönségdíjat Karlyik Nóra, a Freestyle kategória győztese vehette át, aki a Padödő-szám szövegének értelmét is felhasználva rövid történetet adott elő a munka helyett rádiózó takarítónőről. A legeredményesebb versenyző Hanga Piroska volt, aki mindhárom kategóriában elindult egy-egy mudival, és két első és egy második helyet szerzett.

A verseny elérte célját, hiszen a Dog-dancing iránt érdeklődők találkozhattak, inspirációt kaptak egymástól a továbbfejlődéshez és pozitív visszajelzést a nézőktől. Reméljük, hogy a jövőbeni rendezvények még több résztvevővel, de ugyanilyen jó hangulatban telnek el és a közönség részéről hasonlóan szívélyes fogadtatásra találnak majd.