Bátorságom
(két hangulat, két változat,
ó kárhozat, ó kárhozat!)
I.
Bátor vagyok, mert nem merek félni,
erős vagyok, mert inam nem ernyed;
hiszek is inkább, mint bamba gyermek,
mert így lehet csak jobbat remélni.
A tudás komisz, kegyetlen béklyó,
röghöz kötöz a sok kétszerkettő,
a Hit felszárnyal: Istennek tetsző;
nem tudni semmit, de hinni még jó.
Temetőn éjjel csak fütyörészni,
korhadjanak bár a dőlt keresztek,
a holdat kék tó tükrében nézni:
ezüst sugára didergőn reszket.
A múlt emlékét visszaidézni kár!
Végzeted volt s ez lesz a veszted.
-1977. február 20.
II.
Bátor vagyok mert nem merek félni,
álmodom csak, mert nem tudok élni,
teli torokkal harsogok -- némán,
szaladok, de csak fél lábbal, bénán.
Járom a kállait, csak így magamban,
azt hazudozgatom, hogy igazam van.
Hiszek a Semmiben, mit sem remélek:
szívtelen szív és lelketlen lélek.
Az a motorom, ez a propellerem,
járatni, pörgetni egyiket sem merem.
Gyűlölt szerető, kedvetlen kedves,
szűz, aki titkon álmokkal vemhes.
Marcona harsona-szó a sóhajtás:
Te vagy a legény, Tyukodi pajtás!
-1977. október 18.