Az Ikároszok sorsa
Tüzes szárnyat adott a Végzet,
Hogy szálljak föl, a fellegekbe
És pörkölődött Ikároszként
Beléhullottam az öledbe.
Ha olykor fölcsattant a szárnyam,
Lehúzott újra kígyótested
És napsugár-szép tollaimat
Tövéből sorba, mind lenyested.
Most, hogy kifosztva minden ékem
És kiölelve az erőm,
Kacagva eldobtál magadtól,
Gyilkosom, méregkeverőm!
Koppadt testem sebek borítják
És a lelkemnek csonk a szárnya;
Ikárosz óceánba fulladt,
Én beléfulladok a sárba....