Vidám napot / ár érték arány...,

Mindenkinek a saját szája íze szerint.

A túrázás alkalmanként órákat vesz igénybe. Akinek közben kedve szottyan a szószaporításra, megteheti: aki ki szeretne maradni belőle, lemarad vagy előrébb siet. Helyzetemből adódóan gyakran voltam elszenvedője a „ki mit főzött?”, „kinek mi van az unokájával?” és a hasonszőrű köröm rágásra okot aligha adó témákkal teletűzdelt bakancskoptatásoknak. Éreztem, az én témáimra aligha találok vevőt. Nem adtam fel, próbálkoztam.

A velem egy korú férfi jól keresett, magánélete viszont nem úgy sikerült, ahogyan szerette volna. Én őt két verzióban ismerhettem meg: a szerintem általa rosszul értelmezett nagy „csávó” és amikor néha fel merte vállalni a saját arcát. A következőt kérdeztem tőle: ha kapnál egy nagyon nagy összeget azért, hogy egy másik férfi kedvét lelje benned, belemennél? Rövid gondolkodás után igent felelt rá: mi az az öt perc érte — toldotta meg.

A következő hölgy túratárs nálam fiatalabb korosztályhoz tartozott. A férfi szem könnyen megakadhat a viszonylag nyílt beszédű lányon. Nem buta teremtés, kissé öntörvényű. A kérdésem hozzá: lefeküdnél-e egy nagyon nagy összeg ellenében egy unintelligens mozdony szőke férfival? Rövid gondolkodás után ő is igennel felelt, az előzőekben jelzett indoklással.

A harmadik túratárs egy nálam több mint tíz évvel idősebb férfi. Túl két házasságon. Jól szituáltnak számítódott a természetjárásokon. Amolyan „szőke” férfi típus. Mindenkivel kedves és előzékeny, de nem sokba veszik. Kérdés: amennyiben kapnál egy jelentős összeget azért, hogy úgy rúgj fenékbe egy idős asszonyt, hogy elessen, megtennéd? Rövid gondolkodás után igent felelt rá, és hozzátette: a pénzt megfelezném a mamával, így mindketten jól járnánk!

Mindhárom ember esetében feltétlenül becsülendőnek tartom az őszinte színvallást: a mai világban a semmitmondó válaszok divatja dívik. A továbbiakban pedig: mindenkinek a saját szája íze szerint.