A próbáltatások napjaiban

Isten, Te csalhatatlan bölcs Bíránk,

Miért e sok kín, tenger gyötrelem?

E sok csapást miért mérted miránk?

Elfordultál? Nem vagy többé velem?

Legyen! Suhogjon sújtó ostorod

Sújtson le rám száz megpróbáltatás,

De őt ne bántsd! Miért őt bántod?

Ha én vétkeztem, miért bűnhődne más?

Miért sújtod az ő kicsiny szívét,

Ha én vétettem szent parancsod ellen?

Bűnhődjem én! Lakoljon az, ki vét,

De ő, az ártatlan is vezekeljen?

Tedd, ó azt, mit szívem úgy kíván:

Haragvásod mérgét iránta szüntesd;

Hallgasd meg Isten sóhajos imám

És engem verj, ha versz, de őt ne büntesd!