A kör bezárul
Sors nem lehet már mostohább,
se céltalanabb, ostobább,
mint az enyém.
A lelkem árva, társtalan,
a holnap kilátástalan
és nincs remény.
De bús kör ez az én köröm,
számomra tavaszi öröm
már nem terem.
A sors vasjárommal igáz,
a legsötétebb földi gyász
a kenyerem.
Hitem, reményem elhagyott,
nem várok már több holnapot,
sem új csodát.
Sors nem lehet már mostohább,
a kör bezárul, nincs tovább.
Jóéjszakát!
- Szeged, 1944. március 24.